Enzimek

Az enzimek specifikus szerves molekulák, amelyek felgyorsítják az élő szervezetekben végbemenő reakciókat (biokatalízátorként működnek). Részt vesznek a növekedési és anyagcsere-folyamatokban, illetve például az elfogyasztott táplálék emésztésében – segítenek az egyes fehérjéket, szénhidrátokat és zsírokat egyszerűbb alkotóelemekre bontani. Az enzimek túlnyomó többsége fehérje természetű. Természetes formájukban különféle mikroorganizmusok egész sora termeli őket, köztük gombák, sőt egyes húsevő növények is.

A táplálékkiegészítőként elérhető enzimek legnagyobb csoportját az emésztőenzimek alkotják. Ezeket 4 alapvető csoportba sorolhatjuk a lebontott molekulák típusa szerint:

proteázok – fehérjéket aminosavakra bontanak
lipázok – zsírokat glicerolra és zsírsavakra bontanak
szacharázok – poliszacharidokat és diszacharidokat egyszerű cukrokra (monoszacharidokra) bontanak
nukleázok – nukleinsavakat nukleotidokra bontanak

KIVÁLASZTOTT ENZIMEK JELLEMZÉSE

PAPAIN

Jelentős mértékben csökkenti a hő hatására denaturálódó fehérjék mennyiségét, ezáltal lehetővé teszi, hogy a szervezet hasznosítsa azokat – akár az izomépítéshez, akár egyéb élettani folyamatok biztosításához [1]. Éretlen papayagyümölcsök levéből frakcionálással, centrifugálással és ultraszűréssel nyerik. Az indiánok már évszázadokkal ezelőtt megfigyelték, hogy a papayalevelekbe csomagolt hús gyorsan megpuhul. Ezt éppen a papain okozta.

BROMELAIN

Nemcsak a fehérjék emésztését segíti, hanem támogatja az általános testi regenerációhoz vezető folyamatokat is. Megtalálható például ananászban.

GLICIN-BETAIN

Védi a szervezetet a dehidratáció nemkívánatos hatásaitól. Megtalálható például spenótban és tengeri herkentyűkben.

AMILÁZ

Az egyik legjelentősebb karbohydráz, amely a poliszacharidokat kisebb egységekre (di- és monoszacharidokra) bontja. A szénhidrátok emésztését már a szájüregben megindítja, de a hasnyálmirigyben is megtalálható [2].

PROTEÁZ

Egy enzim, illetve enzimcsoport, amely a fehérjéket kisebb részekre (peptidekre) bontja. Az élő szervezetek fajfejlődése szempontjából a proteázok a legrégebben ismert fehérjék közé tartoznak, amelyek már a primitív szervezetekben, az ún. archeabaktériumokban kifejlődtek. A legismertebb proteáz a pepszin, amely a fehérjék bomlását a gyomorban indítja el. A proteázok csoportjából egy másik enzim, amely a fehérjék emésztését segíti, ezúttal a vékonybélben, a tripszin. A hasnyálmirigy sejtjei inaktív formában, tripszinogénként termelik, majd biokémiai reakció útján “aktiválódik” végső formájává.

LIPÁZ

A hidrolázok csoportjába tartozó enzim, amely a zsírokat kisebb összetevőkre – glicerinre és zsírsavakra – bontja. Ily módon szabályozza nemcsak a képződő zsír mennyiségét, hanem annak raktárainak csökkentését is. A lipázok gyakorlatilag az emberi test összes létfontosságú szervében jelen vannak; az emésztőrendszeren belül elsősorban a szájüregben és mindenekelőtt a hasnyálmirigyben találhatók.

ADAGOLÁS ÉS ALKALMAZÁSI MÓD

Az enzimek étrend-kiegészítő formájában történő alkalmazása esetén nem léteznek általánosan érvényes ajánlások az optimális adagolásra vonatkozóan. A tudományos tanulmányokban leggyakrabban több enzimet tartalmazó keverékekkel dolgoznak, és a hatékony adagok köztük jelentősen eltérnek [3]. Ha most kezdi az alkalmazásukat, figyelje meg, hogyan és egyáltalán hatnak-e Önre az enzimek. Ha nem tapasztalja a várt hatást, konzultáljon szakemberrel – orvossal vagy táplálkozási terapeutával.

HIVATKOZÁSOK:

Borrell, B. (2009). Churn Baby, Churn. Using Virtual Stomachs to Regurgitate the Mysteries of Digestion. Scientific America [online] http ://www .scientificamerican .com /article .cfm ?id =virtual -stomachs -explain -digestion &page =3
Betain. (2009). Wikipedia. [Online] http ://en .wikipedia .org /wiki /Betaine
Ianiro G, Pecere S, Giorgio V, Gasbarrini A, Cammarota G. Digestive Enzyme Supplementation in Gastrointestinal Diseases. Curr Drug Metab. 2016;17(2):187–193.